„I an't afraid to die anymore... I've done it already.”
Alejandro G. Iñárritu már jó pár éve el szerette volna készíteni Michael Punke igaz történeten alapuló könyvét, a The Revenantot, ám a rendezőnek konkrét elképzelései voltak, és egy 100%-ig valósághű adaptációt akart csinálni, amihez rengeteg pénzre volt szüksége. Tavaly azonban a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című filmjével végig tarolta a díjkiosztókat és bezsebelt rengeteg elismerést, köztük a legjobb rendezőnek és filmnek járó Oscar-díjat is, így nem volt kérdéses, hogy azt csinálhatott utána, amit csak akart.
A Fox adott is 95 milliót, amiből leszerződtették Leonardo DiCapriot és Tom Hardyt a főszerepre, valamint kivonultak eredeti helyszínekre, ahol csak természetes fényt használva kezdtek el forgatni. A forgatás 9 hónapra húzódott el az embert próbáló, zord természeti körülmények, a kimerültségig teljesítő színészek és a tény miatt, hogy a fényviszonyok miatt legtöbbször napi 90 percet tudtak csak forgatni, valamint a készítők kronológiai sorrendbe vették fel a jeleneteket, majd a költségvetés felszökött 135 millió dollárra. Ám ez a hatalmas kihívás végül meghozta az eredményét.
1823-at írunk. Egy csapat prémvadász súlyos veszteségeket szenved, miután rájuk támad egy csapat indián. Az életben maradtak próbálnak minél előbb egérutat nyerni, így Hugh Glass irányításával indulnak tovább. Egy medvetámadást követően Glass halálos sebeket kap, majd hogy ne lassítsa le a többieket, hárman - köztük a fia - vele maradnak, míg meg nem hal, hogy aztán méltó módon eltemethessék. Ám az egyikük megöli a fiút, Glasst pedig élve eltemeti. Ám Glass túléli és bosszútól hajtva a férfi nyomába ered...
Ilyen gyönyörű filmet már rég láttam! A látványvilága első osztályú. A kétszeres Oscar-díjas operatőr, Emmanuel Lubezki eddig is bámulatosakat alkotott, ám zsenialitása most, A visszatérőben teljesedik ki. A filmben látható képek olyan szinten fantasztikusak, hogy nem egyszer rázott ki a hideg a látottaktól, és ettől a pazar teljesítménytől (is) az a fenomenális filmélmény, ami már-már a művészet csúcsa.
Ehhez az észvesztő látványhoz párosul a film hangzásvilága. Carsten Nicolai és Ryuichi Sakamoto munkája gyönyörű zenei aláfestésként szolgál Lubezki képeinek. Egyszerűen bámulatba ejtő, hogy ez a képi és zenei kettős milyen fajta gyönyörködtetést nyújt a néző számára.
A szereplőgárda remekel. Leonardo DiCaprio hozza a szokásos fantasztikus formáját és egy olyan karakternek - aki talán a legkevésbé van jól megírva – akiről nagyon keveset tudunk, ahhoz, hogy kötődni tudjunk valamilyen szinten hozzá, mégis szurkol a néző. Mondhatni tökéletesen elvinné a hátán az egész filmet, de szerencsére nincs szükség rá, mivel ott van Tom Hardy, akitől talán az egyik legjobb alakítását láthatjuk. Egy vérbeli gonosz szerepét mindig könnyebb eljátszani, ez tény, ám Hardynak mégis sikerül több lennie csak egy gonosznál. Külön dicséret jár Domhnall Gleesonnak és Will Poulternek, hiszen ők sem volt ilyen jók eddig, mint ebben a filmben, de legfőképp Poultner az, aki nagyot villant a mellékszerepében.
A visszatérő nem csak egy film. A visszatérő egy műalkotás, ami gyönyörködtet, lenyűgöz, néhányszor elállítja a lélegzeted, valamint szörnyülködtet a maximálisan naturalisztikusan világával. Ezekért a filmekért érdemes moziba járni, ezekért a filmekért érdemes rajongani!
10/10
