Mit is mondhatnék 2013-ról filmek terén? Nem volt annyira csodálatos, mint ahogy minden évben várom. Nem volt 2013 „A sci-fi éve” sem. De szerencsére nem tudtam olyan könnyen rábökni arra a 10 filmre, melyek a listámon fognak majd szerepelni, ami azért igazolja, hogy ebben az évben is kaptunk jó pár szórakoztató, elgondolkodtató, akciódús, izgalmas és remek filmeket…

10. 2 kaliber

Ez most sokakat nagyon is meglephet, hisz szerintem a nézők legtöbbjének egy szórakoztató kikapcsolódás volt, de egyáltalán nem az év egyik legjobbja. Ám én úgy vagyok vele, hogy az utóbbi évek megtanítottak arra, hogy becsüljem meg az olyan akciófilmeket, ami a régebbi 80’ – 90’ éveket idézi, és ami nem a mostani (számomra élvezhetetlen) akciófilmek szerint készülnek. Azokat az időket idézte, amikor nem voltak agyonvágva a jelenetek, amikor rendesen tudtad követni az akciót, amikor megtudtad nyugodtan nézni a verekedéseket és nem fájt a szemed 1000 vágás közepette. Denzel Washington és Mark Wahlberg a legjobb fekete-fehér páros a Halálos fegyver Riggs és Murtaughtja óta.  8/10

9. Az acélember

Attól még, hogy 2013 mégsem „A sci-fi éve” lett, születtek remek filmek ebben a műfajban. Itt van például Zack Snyder Superman filmje, ami valóban kicsit gyengébb lett, mint amire számítottam, de még így is megállja helyét az idei év legjobbjai között. Ugyan már ezt a komolyra vett szuperhősfilmes tematikát elsütötte 2005-ben Batman, így nem tudott olyan újszerűen hatni, mint anno, de tetszett, hogy itt is jól működött a komorabb hangulat és nem vált hatalmas kihagyott ziccerré Superman legújabb kalandja. 8/10

8. Gonosz halott

Az utóbbi évek egyik legvéresebb horrorja? Lehetséges. Úgy vagyok a remakekkel, hogy feleslegesek, de ha már hozzányúltak egy-egy régi filmhez, legyen az a véleményem a megnézése után, hogy: „Ezt érdemes volt elkészíteni!” De sajnos a legtöbbjük nem ilyen. Persze akad egy-két kivétel és én most ide sorolnám ezt is. Az eredeti a 80-as években még remek lehetett és ijesztő, de valljuk be: ma már eléggé elavult. Az eredeti rendezőjének pátyolgatásában készült feldolgozás remekül illik a mostani horrorfilmek közé, mind történetileg, mind vérességében. 8/10

7. Itt a vége

Ez az év nem volt szerencsére olyan gyászos vígjáték szempontjából, mint az utóbbi évek. Bár kaptunk egy (számomra) közepes Másnaposok trilógiazárást és egy gyenge angol vígjátékot az Az a bizonyos első év személyében, de engem kárpótoltak egy 40 és annyi, egy Képszakadás, vagy egy Családi üzelmekkel. De végül nekem a Seth Rogen-féle marhálkodás tetszett a legjobban. Nem elég, hogy vicces, de remekül parodizálja ki egész Hollywoodot, a maga alpári módján. Bevallom, fájt a szám a sok röhögéstő a film utáni pár napban. 8/10

6. A nagy Gatsby

Mit is mondhatnék F. Scott Fitzgerald klasszikusának legújabb filmadaptálásról? Talán a legjobb jelző rá a gyönyörű, azt hiszem. Mert, hogy ilyen csodaszép látványvilágot ebben az évben senki sem tudott szállítani, mint Gatsbyék, az tuti. A csilli-villi 1930-as évek New Yorkja szerintem minden nézőt beszippantott és el sem engedett 2 és fél órán keresztül, miközben dübörgött a fülünkbe Jay-Z és Will.i.am muzsikái vagy épp Lana Del Rey szerelmi balladája. A szereposztás 5 csillagos, a rendezés pazar, „Az év leglátványosabb filmje” címet Gatsby viszi el. 8/10

5. A vadászat

Eme dán filmkülönlegességről talán nem is írtunk hosszasan, így most dióhéjba kifejtem a listámon szereplésének miértjét. Nem egy szokványos témát boncolgat a film. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy Mi történne, ha az egész lakhelyed azt hinné, hogy egy pedofil vagy óvóbácsi létedre? Erre a kérdésre a sok válasz közül az egyiket vezeti le remekül 2 órás játékidejében a film, amiben csak sodródunk a főszereplővel és megbotránkozunk azon, hogy milyen kegyetlenek tudnak lenni az emberek embertársukkal, akár egy pletyka miatt is. Hatalmas gyomros, ami után fél óráig még magadhoz sem tudsz térni. 9/10

4. Don Jon

Igen! Igen! Most sokan fújjolnak, kétkedve néznek rám, hisz „Ez a film csak a nőgyűlölőknek teszik!” Ám én mégis azt mondom, hogy Jospeh Gordon-Levitt filmje az utóbbi évek egyik legeredetibb és legőszintébb alkotása lett. Miért? Mert ő nem rakja tele klisékkel a filmjét, letolja, hogy Hollywoodban mi az előírt romantikusfilm recept. Olyan dolgokat boncolgat, ami sokaknak kínos lehet és belemondja a képünkbe azt, amit a legtöbb filmben kikerülnek: az igazságot! Persze itt most nem a pornóról beszélek, hanem főként arról, ami  a mögöttes mondanivalót tartalmazza. Nem egyszerű film, ezt elismerem. Sőt, első nézéskor talán még csak ”nem rossz”-nak tartottam. De aztán átgondoltam az egészet és rájöttem, mit akart ezzel a filmmel közölni a srác és ezután újra megnézve már az év legjobbja között volt. 9/10

3. Django elszabadul

Egy gyors találós kérdés… Mi történik ha Quentin Tarantino elszabadít egy bosszúszomjas négert a vadnyugaton? Senki? Hát ez a 165 percnyi véres őrület, ami tökéletesen visszaidézi a Clint Eastwoodos western-korszakot, megfűszerezve némi erőszakkal, szétrobbanó testrészekkel, pörgő párbeszédekkel és egy csipetnyi Tarantino-humorral. 9/10

2. Időről időre

„Részemről nagyon jól szórakoztam, örültem, hogy ilyen film lett az Időről időre. Még mindig, ha visszagondolok rá, csak mosolyogni tudok. Nem is kell ennél jobb film, tökéletes időtöltés... Csak ajánlani tudom!” – ezt írtam pár hónapja erről a filmről, és még mindig tartom a véleményemet. Az év legcukibb filmje, és talán csak egy arasznyi választotta el, hogy az év legjobbjának mondhassam. 9/10

1. A Wall Street farkasa

Pontosan! Ez a 3 órányi adrenalinbomba, ami drogtól, szextől és korrupciótól hemzsegve száguld végig az agyunkon keresztül. És hogy miért ezt választottam az év filmjének? Miért ne? Az év legtökéletesebb filmje minden tekintetben. DiCaprio őrült agymenése a legjobb, amit színész csinált az utóbbi években, remekül kihasználták, hogy korhatáros alkotás és ezen a filmen röhögtem a legtöbbet az évben. 9/10