„Jordan Belfortnak hívnak. Amikor 26 évesen egy év alatt 49 milliót kerestem, pipa voltam! Mert nem értem el a heti 1 milliót...”
Leonardo DiCaprio korunk egyik, ha nem a legnagyszerűbb színésze, ez tény. Aki ezt nem ismeri el, az még 1997-ben él, a Titanic moziba kerülése idején. Martin Scorseset 71 éves létére is még mindig a legjobb rendezők közé sorolják, ez is tény. Így, amikor összehozták az utóbbi évek legnagyszerűbb előzetesét a filmnek, minden lelkes mozirajongóban megindult valami, ez pedig a legnagyobb tény…
A pénz sosem elég. Jordan Belfort becsületes tőzsdeügynökként kezdte pályafutását, de az amerikai álom őt is utolérte. A 80-as évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen majdnem heti 1 milliót keresett. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett csábító hullámvasútnak bizonyult. Mert minél nagyobb volt a kísértés, ő annál többet akart, mit sem törődve az illegális üzelmekkel, és a nyomába loholó FBI-ügynökkel. Még több pénz, még több hatalom, még több nő és megint még több pénz: ez Jordan életfilozófiája. Jordan és falkája azt sem tudták, hogy mit kezdjenek az illegálisan megszerzett milliárdokkal… De vajon a jéghegy csúcsáról merre vezet az út?
Úgy vagyok vele, hogy ha DiCaprio ezért az alakításáért nem kap valami szobrocskát, akkor mindenki elmehet a fenébe. Mert itt kérem szépen, óriásit alakít (mondjuk mikor nem?). Lubickol az eszement, drogfüggő bróker szerepében. Minden pillanatában baromi jó, úgy mond, telitalálat a főszerepre. Jonah Hill is remekül asszisztál ebben az őrületben. Rob Reiner rendezőúr fergetegeset lenyom a dührohamos édesapa szerepében. Matthew McConaughey pedig valami eszméletlent villant a maga kis cameojában.
Amikor azt mondták a készítők, hogy ennyi drogot még A sebhelyesarcúban sem láttunk, kicsit mosolyogtam. Aztán a filmet nézve csak azt tudtam mondani: „Aztakurva!” – így egybe. Mert így teljesen megértem, hogy Amerikában majdnem a legnagyobb (NC-17 – Csak 17 éven felülieknek!) korhatárt kapta, mert nagyon merész ebben a tekintetben a film: ennyi drogot, ennyi szexet és ennyi pucérnőt még filmben nem nagyon láttam… (a pornó egy másik műfaj). A vicc az, hogy itthon 16-os karikát kapott. Hát ilyenkor elgondolkodok… ha ez nem 18-as, akkor mi?
Scorsesere jellemzően főszereplőjének a 3 órás játékidőben be nem áll a szája. Dumál és dumál, löki a sódert, remekül narrálja a filmet, lendületesen, így nem válik zavaróvá, rengeteg pluszt ad a filmhez. Ami még jobb, hogy nem csak hanggal teszi ezt, hanem szemtől szembe belemondja a képünkbe. És ami a legjobb, hogy nagyszerű iróniával és humorral fűszerezi a cselekményt. Rengeteg olyan jelenet volt, amikor hangosan röhögött a mozi.
A Wall Street farkasa nem tagadás, baromi jó film lett. Már ma újra tudnám nézni. Észre sem veszed a 3 órás játékidőt, mert pörög a sztori, folyik a cselekmény és nem hagy unatkozni. Úgy érzem, tökéletesen nyúltak hozzá ehhez a témához, nagyszerű élmény volt. Az év egyik legjobbja!
9/10
