Volt egyszer egy filmes blog...

MovieMánia

GONDzilla II.: A szörnyek királya

2019. június 03. - csak Porter

godzilla-king-of-the-monsters-5k-2019-w2-5120x2880-1200x676.jpg

Nagyon csalódottan sétáltam ki a moziból, mivel egyszerűen nem hiszem el, hogy ezúttal sem tudtak összehozni egy szórakoztató Godzilla-filmet. Pedig már az előzeteseknél felültem a hype-vonatra és minden egyes újabb képkockával elhitették velem, hogy a 2014-es próbálkozásuk után, egy új író-rendezővel ez bizony büntetni fog. Hát, büntetett is, csak nem úgy...

Az öt évvel ezelőtti filmben mindenkinek az volt a legnagyobb baja, hogy 85%-ban egy családi dráma volt - az is a gyengébbik fajtából -, majd a két órás játékidő utolsó 20 percében kapott csak nagyobb jelenlétet a címszereplő. Ezt a folytatásra kicsit feljebb tornázták, de basszus, még ezúttal is a film 65%-át egy gyengén megírt emberi szálra pazarolták el, aminek kimenetelét őszintén, senki le se sz*rta. 

mv5bzji3yzlkm2mtmgqwms00zjjllwe1m2utngrkm2nly2zkmgvjxkeyxkfqcgdeqxvynjq4ode4mzq_v1_sy1000_sx1500_al.jpg

A történet ezúttal is egy csonka családról szól, akik a 2014-ben történt események következtében elveszítik az idősebb gyermeküket, majd eltávolodnak egymástól. Anyuka és a lány a MONARCH-nál tevékenykednek, és próbálnak titánokat szelídíteni, míg apuka a vadon élő állatokat tanulmányozza. Egy titkos csapat azonban elrabolja a nőt és a gyereket, majd rászabadítják a világra a titánokat. Ezután megkezdődik a harc a Föld uralmáért...

Nem is az a konkrét baj a cselekményben, hogy ismét az emberek vannak a középpontban, hanem az, hogy a forgatókönyv olyan bődületes baromságokkal van tele, hogy minden percre jut egy olyan dolog, amitől a néző fogja a fejét. Pedig azért valljuk be, nem voltak magasan az elvárások (elvégre egy Godzilla-filmre ültünk be), de még ezt is sikerült alulmúlni. Butaságban simán vetekszik az első résszel.

godzilla-king-of-the-monsters-king-ghidorah-the-exorcist-pazuzu-reference.jpg

Így pedig hiába van ott a színészek között egy Kyle Chander, Vera Farmiga, Bradley Whitford vagy egy Charles Dance, ha a nekik írt karakterek nagyon buták és olyan szövegeket adnak a szájukba, amitől kaparod az arcod. 

De még megbocsátható lett volna az egész, ha emellett olyan látványt kapunk, amitől keresztbe pisiljük a bokánkat, de sajnos ezen a téren is elvérzik a film. Mondanom sem kell, hogy az első komolyabb összecsapásra vagy egy órát kell várni, amiből szinte semmit sem lát a néző. Nem elég, hogy ismét sötétben játszódnak a harcjelenetek, de olyan szinten rángatják a kamerát, hogy annál már csak az lett volna rosszabb, ha szét is vagdossák a jeleneteket. Ja tényleg, szét is lettek vagdosva

mv5bmjuynjcxntm1n15bml5banbnxkftztgwmja1mtm3nzm_v1_sx1777_cr0_0_1777_744_al.jpg

Az egyedüli pozitívum talán a végső összecsapás, mert azt nagyjából lehetett látni, könnyebben követhető volt és egész szépen lett kivitelezve. Mindemellett Bear McCreary filmzenéje próbálja menteni a menthetőt és ad egy kis pluszt az unalmasabbnál unalmasabb jelenetekhez.

Végszó

A Godzilla II: A szörnyek királyában ott volt a potenciál, hogy az öt évvel ezelőtti csúfos első rész után valami szórakoztató darabbal engeszteljenek ki minket. Ehelyett egy ugyan olyan unalmas, rettentően buta és bántóan sz*r filmet voltak csak képesek összehozni. Ismét... 

kingofmonsterssetvisit-blogroll-1553124612455_1280w_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://filmekesjatekok.blog.hu/api/trackback/id/tr3014873258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása