Martin McDonagh mondhatni nem túl termékeny direktor, de amikor rendezésre adja a fejét, akkor az minden alkalommal nagyot szól. Ilyen volt a bemutatkozása is, az Erőszakik (bocs a magyar címért), ami instant klasszikussá vált, és máig szívesen idézgetünk a jobbnál jobb dialógusok közül.
Négy évre rá érkezett csak meg a következő filmje, A hét pszichopata és a Si-cu (ismét bocs a magyar címért), ami ugyan nem tudott felérni a zseniális előddel, de ismét olyan hajmeresztő dolgok voltak benne, ami miatt jóval kiugrott az átlagfilmek közül. "Csupán" öt évet kellett várnunk, hogy a rendező új filmmel álljon elő, ami nemcsak, hogy jól sikerült, de az egyik legnagyobb esélyes az idei Oscar-gálán. Hittük volna ezt?
Mildred lányát megerőszakolják és megölik. Rá hét hónappal még mindig nem sikerült elkapni a tettes(eke)t, sőt, semennyire sem haladt előre a nyomozás, így a nő úgy dönt, három óriásplakát segítségével emlékezteti Ebbing rendőreit, hogy most már válaszok kellenek az üggyel kapcsolatosan. Ám ez az üzenet nem kicsit bolygatja fel a kisváros lakosságát...
Valószínűleg jót tett a rendezőnek ez a pár év kihagyás, mivel a Három óriásplakát Ebbing határában Martin McDonaugh eddigi legérettebb alkotása lett. Az előzetesekkel ellentétben azonban nem egy vígjátékról, hanem egy kemény drámáról van szó, amiben azért sokszor fellelhető a direktortól megszokott fekete humor is.
Sőt, mondhatni eléggé érzelmi vasút ez a 115 perc. Az egyik pillanatban még valamelyik karakter beszólásán vagy tettén röhögünk, hogy aztán a másikban már egy elég kemény gyomrost bevíve kerüljünk a padlóra. És ez az, amivel remekül játszik McDonaugh.
Valamint a jól megírt karakterekből sincs hiány. A Három óriásplakát... sziporkázik a jobbnál jobb szereplőktől, akik bármennyire is őrültek a maguk módján, mégis végig hihetőek tudnak lenni. De ami még fontosabb, hogy ezekhez olyan bivalyerős alakítások párosulnak, hogy az hihetetlen. Frances McDormand, Sam Rockwell és Woody Harrelson triója elképesztő. Joggal jelölték mindhármukat a színészi Oscarra.
A Három óriásplakát Ebbing határában Martin McDonaugh eddigi legérettebb filmje, amiben tökéletesen vegyíti a kemény drámát a tőle megszokott éjsötét humorral. Szereplői őrültek, de mégis valósak, és a színészek egytől egyig brillíroznak. Nem egy könnyen emészthető darab, ám mégis valamilyen szinten zseniális.
