A Warner Bros. és a New Line Cinema beletenyerelt a tutiba, amikor a James Wan rendezte Démonok között 2013-ban hatalmasat szólt a mozikban. A stúdiók persze vérszemet kaptak, és nem elégedtek meg csupán egy folytatással, hanem rögtön egy előzményfilmet is készítettek a film elején bemutatott gonosz babáról.
Ez volt az Annabelle, ami ugyan szintén siker lett, ám a végeredményt a nézőkkel együtt még a készítők is próbálják kitörölni az emlékezetükből. Sajnos nem úszhattuk meg további próbálkozások nélkül, de az alkotók - tanulva hibáikból - újra megpróbálkoztak egy ijesztő horrorfilmmel.
Az Annabelle 2.: A teremtés pedig csavar egyet a dolgon és nem az Annabelle-ben történt eseményeket viszik tovább, hanem annak előzményeit mesélik el. Szóval egy előzményfilmet csináltak az előzményeket elmesélő filmhez. Mekkora ötlet! - gondolhatták a készítők.
A sztori valamikor az 50'-es években játszódik, ahol egy bábukészítő és annak felesége egy szörnyű baleset miatt elveszítik kislányukat. Ugrunk 12 évet előre az időben, amikor a gyászoló szülők egy csapatnyi árvát fogadnak be egy apácával együtt. A probléma az, hogy a meghalt kislány szelleme tovább kísért a házban, így senki sincs biztonságban...
A pocsék első rész után nem kimondottan vártam a folytatást, ám az első kritikák egy kimondottan jó alkotásról árulkodtak, így mostanra már nagy volt a kíváncsiság, mi újat tud mutatni az Annabelle 2.: A teremtés a tipikus szellemes ijesztegetéseken kívül.
Az az igazság, hogy semmit! Ugyanazt a már ezerszer látott kliséhalmazt próbálják meg újra leszuszakolni a nézők torkán. Már anno a Démonok között sem tudott újat mutatni a témában, ám ott volt egy James Wan, aki viszont két remek színész tolmácsolásában nagyon jó érzékkel tudta előadni a tipikus szellemes történetet.
Itt viszont nincs James Wan és nincs két olyan színész, mint Patrick Wilson és Vera Farmiga. Ugyan a folytatásra lett rendezőcsere, ám David F. Sandberg (Amikor kialszik a fény) sem tudott mit kezdeni a klisés történetettel, így elég sterilen van megrendezve az egész.
Sterilen, de inkább az unalmas a jobb szó rá. Mivel 109 perces az Annabelle 2, de olyan hosszú snittekkel van tele, hogy néha már-már úgy tűnik, mintha három órája ülnék a film előtt. Sokan kifogásolták Sandberg előző rendezésében, hogy mindössze 81 perces, pedig inkább legyen egy feszes 80 perces horrorfilm, mint egy elnyújtott két órás.
Nem mellesleg tele van erőltetve jumpscare-rel. Persze, ha már nem tudták megteremteni a feszültséget, legalább az olcsóbb ijesztegetéssel próbálkoznak. De sajnos ez sem sikerül nekik. Nem elég, hogy a legtöbbjük annyira tipikus, de mellé még olyan semmilyenek is. Az a baj, hogy annyira elhúzzák ezeket a jeleneteket, hogy mire megtörténne az ijesztés, legalább kétszer nézel az órádra unalmadban.
Az az igazság, hogy az Annabelle 2.: A teremtésre 4/10-nél nem tudok többet adni, mivel pozitívumnak max. az utolsó 5 percet tudom felhozni, amikor egész jól kötik össze a sztorit az első résszel. És még valamit: az első rész színvonalát azért felül tudta múlni.
