India Stoker egy csöndes magának való lány aki elveszti az apját a 18. születésnapján. Ez komoly sérülés neki, mivel az anyjával ellentétben az apját nagyon szerette. A temetést követően megjelenik a sosem látott nagybátyja akiről kiderül hogy egy kifinomult és csendes pszichopata. India kezdetben elutasító vele, de ahogy rájön a múltjára és a tetteire, egyfajta vonzalom alakul ki köztük és rájön hogy jobban hasonlít rá mint azt hinné.
Manapság, ha valaki gyönyörű látványvilágra gondol, az kimerül a szépen odavetített háttérben, ami előtt a szereplők ugrabugrálnak madzagon rángatva. Esetleg egy felépített makettűrhajóra gondolnak, amit felnagyítanak, tesznek rá egy kis szűrőt, és kész is a csatahajó. Szerintem viszont a valóban szép látványvilág ott kezdődik, hogy egy film gyönyörűen van lefilmezve, a kamerabeállítások ötletesek, és a jelenetek profin vannak megvágva.
A Stoker bár nem egy gyors tempójú film, mégis leköti az embert, mert a látvány magával ragadó, és bevonzza a nézőt. A színek, a díszletek, a zene - amit Clint Mansell szerzett - mind mind tökéletes hangulatot ad egy jó kis thrillerhez, és még filmművészeti szempontból is hozza azt amit kell. 2013-ban itt kell tartania a filmkészítésnek.
A rendező, Chan-Wook Park szerintem sok embernek ismerős lehet. A Koreai rendező a bosszú trilógiájával (A bosszú ura, Oldboy, A bosszú asszonya) nemzetközi sikereket ért el, várható volt hogy Hollywod is leforgat vele egy filmet, és szerencsére hagyták dolgozni. Látszik, hogy Amerikai pénzből még többet ki tud hozni magából.
A három főszereplő tökéletes játékot ad. Nicole Kidman-t szerintem nem kell ecsetelnem. Bár nincs olyan sok jelenete, de abban a néhányban megmutatja, hogy miért is kapott Oscart. Matthew Goode tökéletesen hozza, a csendes és sármos pszichopatát. A tekintete vetekszik Elijah Wood-éval, egy szóval para. Mia Wasikowska-ra pedig nincsenek szavak. Ez a lány még komoly jövő elé nézhet. A karaktere megkívánja, hogy fapofát vágjon végig, de még így is képes azzal az egy arccal sokféle érzelmet kiváltani. A zuhanyzós maszturbálós jelenetért pedig piros pont, amiért bevállalta.
Bár a film nekem nagy kedvencem, mégsem ajánlom mindenkinek. Kell egy bizonyos érettség, és érdeklődés a filmművészet iránt, mert ha csak a történetet nézzük, az nem túl fordulatos. És be kell vallanom, hogy vannak bosszantó apróságok, mint például az, hogy a nagybácsit senki sem látta eddig, mégsem lesz gyanús egy embernek sem. És azért érződik, hogy a rendező annyira meg akart felelni mindenki elvárásának, hogy néha már kissé túlzásba vitte a művészkedést. De ezt még meg tudom bocsájtani , mert itt a hangulat uralkodik, ami tökéletes. Chan-Wook Park pedig remélem még forgat Hollywoodban filmet, ugyanis ő az aki sokakkal ellentétben megérdemli hogy az Álomgyárban dolgozhasson.
6,9/10
8,0/10
