Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerõ történet arról az erõszakról és gyűlöletrõl, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengõdõ fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.
1992. Geoffrey Wright egy olyan témára épített fel filmet, amit mindig is világszerte elítéltek. Hozzányúlt, megmerte tenni, megfejelte egy kis akcióval, vitt bele drámát, sikerült nem teletömni klisével.. És alkotott egy jó filmet!
Nos, aki a fajgyűlöletet, a nácizmust magát elítéli az ne is kezdjen neki ennek a filmnek. A történet eleve erre alapul, hisz skinhead-ekről szól, találkozhatunk nácizmusra utaló szimbólumokkal. Ám jól van felépítve, tetszett, nagyon tetszett. Nem lett elkapkodott, elég részletes, nem kiszámítható. Noha az átvezetések néhol elég rosszak, megbocsátható. A dialógusokkal sincs különösebb probléma. Ami külön tetszett, hogy kihasználva a témát Wright vitt bele nagyon jó poénokat, ahhoz képest, hogy egy akció-drámáról van szó, néha hasamat fogva röhögtem a film közbe.
Szereplők terén nincs elhanyagolható színész, nagyon jókat alakítottak. Russel Crowe (Hando) néha picit unalmasnak tűnik, de ezt leszámítva filmjei közt egyik legkiemelkedőbb szerepe ez! Én nagyon megkedveltem a karakterét, úgy hozza azt, hogy - hacsak nem vagyunk skinhead ellenesek - nem lehet nem szeretni!
Még nagy plusz jár a filmzenék miatt. Igazán a film hangulatához illő muzsikákat kaptunk!
Nos.. Leírtam kiknek nem ajánlatos megnézni, de egyébként egyszer érdemes megnézni! Tetszett!
6.9/10
8/10
