A Disney stúdió az 1938-as Hófehérke és a hét törpe című, első egész estés mesefilmje óta folyamatosan, szép számban ontja magából a klasszikus műveket. 1994-es évet követően csupán egyszer (2006-ban) fordult elő, hogy egy évben nem kaptunk "egeres" mesét, majd a 2014-es, remekül sikerült Hős6os után ismét több, mint egy évet kellett várnunk, hogy egy újabb Walt Disney mesét nézhessünk. 76 év jól bevált receptjét félretéve, a Hős6ossal egy új irányba mert kísérletezni a stúdió - egy 1998-as 6 részes Marvel képregényt alapul véve - és készített egy szokatlan, ám élvezhető szuperhősfilmet. A Zootropolissal ismételten új irányokba merészkedve, egy 80-as, 90-es évekbeli body cop filmet alkottak.
A nem túl távoli jövőben az állatok már nem olyanok, mint ahogy mi megismertük őket. Megokosodtak, kulturálódtak, van munkahelyük és egy kialakított társadalomban élnek. Ennek a társadalomnak a tagja Judy Hupps, a fiatal nyúllány, akinek egyetlen vágya, hogy rendőr lehessen. Kitűnően végezi el a rendőriskolát, majd Zootropolisba utazik, hogy végre megvalósítsa álmát. Még meg sem érkezik, de már egy szövevényes ügyben találja magát, amiben egy csaló róka válik partnerévé...
Le sem tagadhatják a készítők, hogy a Zootropolis készítése közben olyan a 80-as, 90-es évek kultikus akcióvígjátékok lebegtek a szemük előtt, és vele együtt az olyan pazar párosok, mint Mel Gibson és Danny Glover a Halálos fegyverekben, Sylvester Stallone és Kurt Russell a Tango & Cashben, de leginkább ezen belül is azok a klasszikusok, ahol csak az egyik fél volt a zsaru: gondolok itt a 48 órára, Az utolsó cserkészre, vagy az Éjszakai rohanásra. Hasonlóképpen az előbb felsoroltakhoz, itt is olyan párost figyelhetünk, akik remekmód működnek együtt, köszönhetően a jól megírt karaktereknek.
Erre segítségül volt 8 író, akikből ketten - Jared Bush és Phil Johnston - a forgatókönyvért is feleltek. A sok író által kitalált és írt történet nagyon sokszor azért nem működik, mert mindegyiküknek mások az elképzeléseik és legtöbbször egy túlzsúfolt, sokat mondani akaró, de végül keveset adó történet válik belőle. Ebben az esetben jót és rosszat is tett a mesének, hogy ilyen szép számmal dolgoztak rajta íróként.
A pozitív oldala, hogy nagyon kreatív, fantasztikusan kidolgozott alapra építkezhetett a film. Maga Zootropolis és annak lakói is tele vannak ötletességgel, jól eltalált jellemekkel és sokszor az emberekre vonatkozó ironikusságokkal. A legtöbb szereplő megtartotta állatias tulajdonságát, emellett tökéletesen jellemzőek rájuk az egyes emberi sztereotípiák.
Ha már a "haver zsarus" filmek kitaposott útját járja be a Zootropolis is, nem féltek egyes poénokkal az idősebb korosztályt is megcélozni. Jó pár olyan ruházat, viselkedés, vagy komplett karakter található meg benne, ami egyes, klasszikus filmekre, vagy akár sorozatokra való kikacsintást takarnak.
De bármennyire is szórakoztató egyfelől az Állati nagy balhé, a túlzott tipikus írói húzások ebben a mesében is fellelhetőek. Míg magára a címben szereplő városra, lakosságára, utalásokra vagy részletekre tökéletesen odafigyeltek, addig pont a legfontosabb dolog laposodott el: a történet. Az a baj vele, hogy tipikus és túlzsúfolt. Aki látott már egy-két erre a zsánerbe tartozó filmet, annak semmi újszerűt nem nyújt majd történetileg.
Ami nem is lenne akkora baj, ha nem egyből több sztorit szeretne elmesélni 107 percben. Nagyot akar markolni, mindent bele akarnak zsúfolni, viszont ahhoz nem elegendő ennyi játékidő, így legtöbbször gyorsabb tempót alkalmaznak a történet mesélésére és a bonyodalmak megoldására, amivel kissé kapkodóssá válik a film.
Amiért külön jár a piros pont, hogy nem csak egyes poénokkal célozzák meg a felnőtteket, hanem burkoltan igen fontos témához is nyúl: a rasszizmushoz. Szerencsére nincsen a néző arcába sulykolva konkrétumokkal, mégis könnyen felismerik az egyes jeleket, utalásokat. Érett döntés volt belevinni egy mesefilmbe, ami dicsérendő.
A Zootropolis - Állati nagy balhé egy korrekt mese lett, ami egy újabb filmes zsáner előtt tiszteleg, ami közel 20-30 éve élte aranykorát. A poénok remekül működnek, mind a gyerkőcöknek, mind az idősebbeknek szántak. Kreativitásban ismét nagyon ott van a Disney, ám a történet lehetett volna kicsit izmosabb...
7.5/10
