Paolo Genovese Teljesen idegenek című filmje hatalmas sikert ért el két éve. Az olasz dramedyben egy baráti társaság sok idő után újra összeül egy vacsora erejéig, majd kitalálják, hogy mindegyikük beteszi a telefonját a közösbe és bármilyen üzenetet, hívást kapnak, azt meg kell osztani egymással.
Az alap felütés zseniális, hiszen a mai világban már tényleg mindenki a telefonjához van nőve. Nyomogatjuk utazás közben, ha a munkában vagyunk, ha épp van egy szabad percünk, sőt még akkor is, ha épp társaságban vagyunk. Az okostelefonoknak hála már nem csak telefonálásra vagy fényképezésre használjuk, hanem ezen intézünk szinte mindent.
A tűzijátékot majd az utómunka során...
És ebben látta meg a nagyszerű lehetőséget az olasz író-rendező, majd pedig alkotásában látta meg a többi ország filmkészítője a páratlan alkalmat, hogy elkészítsék a maguk verzióját. Idehaza pedig a remek magyar sikerfilmeket készítő Goda Krisztina - Divinyi Réka páros (Csak szex és más semmi, Kaméleon) kapta meg a lehetőséget, hogy megcsinálják a magyar Teljesen idegenek-et, BUÉK címmel.
Az előzetest látva kicsit megijedtem, mivel egy olyan filmet vetített elő, ami a kétezres évek eleji magyar közönségfilm gyártást jellemezte: nagyon "trendinek" beharagozott, erőltetett poénokat felvonultató, elég olcsó vígjátékot. Ezen Divinyi Réka forgatókönyvíró sem segített, akinek a filmjeit nagyon szeretem, de a tavalyi, botrányosan sz*r Valami Amerika 3 után már az ő képességeiben is erősen kételkedem.
Aztán szerencsére megleptek, mivel a BUÉK egy remek magyar dramedy lett. Viszonylag majdnem mindent megtartottak abból, ami az eredeti filmben is működött, persze eléggé magyarosra szabták át és csak a végébe piszkáltak kicsit bele, ami lehet, hogy nem is olyan nagy baj.
A színészcsapat is remekül működik. Bevallom, kicsit már jól esett, hogy nem újra ugyanazt a pár ismertebb magyar arcot vették elő, akit szoktak, hanem előtérbe kerültek a kevésbé ismert, de ugyanolyan tehetséges színészek és színésznők. Így sokkal könnyebb volt beleveszni a filmbe, és eljátszani a gondolattal, hogy adott esetben ránk hogyan hatna ez az egész.
Szerencsére remek egyensúlyban volt a történet vígjátéki és drámai része is, ami leginkább a forgatókönyvnek köszönhető, mivel nagyszerűen kezdték el kibontani a sztorit, és remek arányérzékkel váltották egymást az olyan jelenetek, amin nevetünk, vagy amin megrökönyödünk.
A BUÉK sikere akkor lenne teljes, ha az egész ötlet tőlünk származna, így viszont csak azt tudom mondani, hogy jól ismertük fel a történetben rejlő lehetőséget, és remekül aknáztuk ki. De aki nem látta az eredetit, annak biztos, hogy tökéletes két órát fog nyújtani a Teljesen idegenek BUÉK.
