A Magyar Nemzeti Filmalapnak hála az utóbbi években jobbnál jobb filmekre ülhettünk be a mozikba, ám Schwechtje Mihály filmötletét mégis elutasították. Pusztai Ferenc és Petrányi Viktória producerek azonban meglátták a fantáziát a mai kamaszokról szóló drámában, így kevés pénzből és nagyrészt amatőr színészekkel leforgatták az utóbbi évek egyik legérdekesebb magyar filmjét.
A történet középpontjában Eszter áll, aki barátnőjével teljesen odavan az angol tanárért. Miután Csaba bá bejelenti, hogy családjával elköltözik Angliába, a lányok szerveznek neki egy búcsúbulit. Az este folyamán kiderül, hogy a tanár úr is vonzódik a lányhoz, így az interneten tovább tartják a kapcsolatot, ami olyan nem várt eseményekhez vezet, amibe belegondolni is szörnyű...
A készítőkkel ellentétben, mi nagyon is örülhetünk neki, hogy ez a film nem a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült el, mert akkor egy jóval eltérőbb (visszafogottabb?) végeredményt kaptunk volna. Így Schwechtje kötöttségektől mentesen forgathatta le első játékfilmjét, ami remekül mutatja be a mai tinédzsereket.
Míg Amerikában John Hughest szokták emlegetni etalonként a tinifilmeknél, addig Magyarországon már nyugodtan hivatkozhatunk Schwechtje Mihályra, mivel ilyen jól még senki sem mutatta be a magyar fiatalságot. Kendőzetlen őszinteséggel mesél a tinédzserek mai problémáiról, a megfelelési kényszerről, a szociális média függőségről, valamint az online zaklatásról.
A film 16 éven felül bárkinek ajánlható, mert mindenki talál benne olyan karaktert, akivel azonosulni tud, vagy akinek a helyébe könnyen bele tudja magát képzelni. És ez az, amitől még erősebbé válik a film. Minden túlzás nélkül mutatja be a mai fiatalokat érhető virtuális és valós támadásokat.
Ehhez az aktuális témához pedig remek döntés volt amatőr színészeket játszatni, mivel teljesen őszinte alakítást nyújtanak, minden színészi manírtól mentesen. Herr Szilvia végig uralja a vásznat, remek a főszerepben, egy percig sem tudod levenni róla a szemed, olyan erős a kisugárzása.
Az erős téma mellett a rendező remekül alkalmazza a film felénél történő nézőpontcserét, ami folytán az addig látottak egy másik megvilágításba kerülnek és ennek hála Vajda Kristóf karakterét is sikerül mélyíteni, hogy aztán a film vége még nagyobbat tudjon ütni.
Végszó
A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) a semmiből jött és az utóbbi évek egyik legjobb és legizgalmasabb kisköltségvetésű magyar filmje lett. Schwechtje Mihály alkotása bevállalós, őszinte és roppant fontos film a fiatalokról, ami mindenkinek nagyon ajánlott!