Nem volt könnyű dolga az Expedíció-nak, de végül megérkezett a nézőkhöz. Alex Garland új sci-fije már a kezdetektől nagy érdeklődésnek örvendett, ami köszönhető volt annak, hogy az angol direktor bemutatkozó rendezése, az Ex Machina remekül sikerült. Nemcsak a kritikusok, de a nézők is odavoltak a látottakért, valamint egy Oscar-díjat is sikerült bezsebelnie.
A forgatókönyvet ezúttal is Garland jegyezte, ám a történetet Jeff VanderMeer könyvtrilógiájának első kötete szolgáltatta. A megosztó alapanyag viszont tipikusan az a kiindulópont, amiből az író-rendező egy remek mozit képes összehozni.
A tesztvetítések azonban nem úgy sikerültek, mint ahogy azt a producerek remélték: a nézők nem értették a filmet, így ésszerű lett volna a végét újraforgatni, de Garland nem értett egyet ezzel. Így az lett a vége, hogy megmaradt az eredeti elképzelés, ám a producerek nem küldték világszinten moziba a végeredményt. Helyette a Netflix streaming szolgáltató vásárolta meg, és március 12-én elérhetővé tette az interneten. A filmet látva azonban felmerül a kérdés: Kinek volt igaza?
Lena már egy éve abban a tudatban él, hogy férjét egy titkos akció során elveszítette. Azonban egyik este Kane hazatér, de teljesen leépült mentális állapotban. A kórházba szállítása során Lena-t katonák ragadják el, és elviszik az úgynevezett X térségbe. Kiderül, hogy egy idegen létforma került a Földre, és minden egység, amit beküldtek oda, nem tért vissza. Ezúttal egy női csapat hatol be, méghozzá Lena-val az élen.
A legfontosabb leszögezni, hogy az Expedíció nagyon hardcore sci-fi, és inkább csak azoknak lehet ajánlani, akik teljesen odavannak ezért a műfajért. Ez a film elég távol áll azoktól a science fictionoktól, amiket blockbusterekként kapunk, és amit a nagyközönség ismer, illetve szeret.
Teljes mértékben meg tudom érteni a producereket, hogy nem küldték moziba ezt a filmet, mivel merőben eltér attól a szórakoztatástól, mint amire a nagyközönség vágyik. Egy nagyon lassú folyású, merengős sci-firől van szó, aminek az utolsó húsz perce egy hatalmas nagy mindfuckot tol be, ami után a nézők több, mint fele úgy fog felállni, hogy ez meg mi a büdös franc volt?!
Persze, én odavagyok a műfajért, így nekem eléggé tetszett a végeredmény, de teljes mértékben meg tudom érteni azokat, akik pont az ellenkezőjét állítják (valahogy hasonlóan, mint a Szárnyas fejvadász 2049-nél).
De amiben egyet érthet mindenki, hogy valami elképesztően gyönyörű a film. A csodás operatőri munkát ezúttal is Rob Hardynak köszönhetjük, aki már az Ex Machina pazar képeiért is felelős volt (és ő fogja fényképezni a Mission: Impossible - Utóhatás-t is).
A színészek szintúgy remekelnek. Natalie Portman roppant erős alakítást nyújt a főszerepben, mellette pedig Jennifer Jason Leigh az, aki a visszafogott, de érzéki játékával nyűgöz le minket.
Az Expedíció nagyon kevés embernek fog tetszeni, de akit elkap a hangulata, az még a megosztó finálé ellenére is remek élménnyel gazdagodik. Az Ex Machiná-nál sokkal kevésbé befogadható a végeredmény, így leginkább a teljesen megrögzött sci-fi rajongóknak tudom ajánlani.
