Bevallom őszintén, ez a film teljesen kiesett a látókörömből. Először talán a mozikban találkoztam az előzetesével, de már akkor tudtam, hogy ezt a filmet nekem találták ki. A Star Wars: Az utolsó Jedik után másnap meg is néztem és mindenképp írni akartam róla még az év vége előtt.
Stephen Chbosky író-rendező már 2012-ben nagy kedvencem lett, aki olyan pazarul vászonra vitte saját könyvét, az Egy különc srác feljegyzései-t, hogy rögtön elhatároztam, tőle jöhet bármi. Ezúttal is egy regényadaptációról van szó, ám most R.J. Palacio bestselleréből forgatott filmet.
Auggie egy különleges betegségben szenved, ami miatt az arca eldeformálódott és jó pár plasztikai és életmentő műtéten kellett átesnie. Eddig magántanuló volt, ám ötödikes korától szülei iskolába íratják, és Auggie-nak be kell illeszkednie a sulis társadalomba.
Aki látta az előzetesét, az tökéletes képet kap arról, hogy milyen film is Az igazi csoda. Egy drámai és vígjátéki elemekkel teletűzdelt ifjúsági kalandfilm, amiben komoly szerepeket kap a beilleszkedés, az elfogadás, a barátság és a szeretet.
Elsőre talán elég cukormázasnak hangzik ez az egész, de Chbosky kezei alatt ez a történet az első perctől az utolsóig egy szívmelengető, szívbemarkoló és szívszorító hullámvasúttá válik, ami a nézőjét eléggé megdolgoztatja. Az egyik pillanatban még bánatában sír, majd a másikban már örömében, de a film után garantált, hogy egy nagyon pozitív élménnyel lesz gazdagabb.
A történet vezetése se szokványos, nem a már jól ismert dramaturgia által mesélik el a sztorit, hanem inkább könyves eszközökkel élve, fejezetekre bontja azt. Így nemcsak Auggie szemszögéből láthatjuk a cselekményt, hanem például fontos szerepet kap a nővére is, így megtudhatjuk, hogy az ő szemén keresztül hogyan csapódnak le a szituációk, és emiatt válik még személyesebbé és még szerethetőbbé ez a történet.
Az igazi csoda az év egyik legszerethetőbb filmje. Remek karaktereken keresztül ismerjük meg Auggie nem mindennapi történetét, ami bőven tartalmaz szívmelengető és szívszorító pillanatokat egyaránt. Nem mondom, egyes jeleneteivel a hatásvadászat határán billeg a film, de szerencsére sosem esik át rajta. Mit mondjak még? Csont nélkül 9/10.
