#genyóhétfő
Azzal kell kezdenem, hogy akinek bejött 3 éve a Ted, annak a folytatással sem lesz semmi gondja. Ugyanazok a fajta poénok vannak tálalva ismét, pár pozitívummal és negatívummal fűszerezve.
Ted 3 évvel azután, hogy feleségül vette Tami-Lynnt, a házassága kezd megromlani. Hogy ismét boldogan élhessenek, családalapításra adják a fejüket. Ám amellett, hogy nem megy olyan könnyen a gyerekproject, Tednek bíróságon kell bizonyítania, hogy ő egy valós személy...
Seth MacFarlane, miután a saját ötletéből készült western-komédiája elég nagyot bukott, inkább visszatért, hogy megírja és megrendezze 2012-es bombasikerét, a Ted folytatását. Semmit se bízott a véletlenre, készített egy majdnem ugyan olyan filmet, mint az első. Hogy ez most rossz-e vagy jó? Azt mindenki maga döntse el.
A keretes szerkezetet adó narráció ismét jól működik. Jópofa dumával és egy-két jó poénnal megspékelve, ám kicsit sem erőltetettnek hatóan adja meg újra a mozi vázát. Viszont most kapunk egy több, mint 2 perces főcímet, ami olyan szinten nem működik 3 másodperc után, hogy azt a néző sem tudja értelmezni, hogy miért is került bele. Tudjuk, MacFarlanenek tetszenek az ilyesmik, de egy füvezős, káromkodós filmben ezt nem kellett volna erőltetni.
Viszont ezt ellensúlyozva kapunk pár Family Guyra jellemző flashbackeket és nagyon fárasztó poénokat, amik viszont remekül működtek a filmben. Néhányan szerintem itt is csak néztek, hogy ez mi a fene volt (való igaz, az első részben nem igen erőltették ezt a megoldást), de nagy F.G. rajongóként értettem a kikacsintásokat és baromira élvezetes annak, aki vevő az ilyesfajta humorra is.
Ám a Ted 2.-re még úgy sem lehet egész filmként tekinteni, mint elődjére. Ilyenkor nagyon meglátszik, hogy MacFarlane a sorozatok világából csöppet ide, hiszen egymás után dobált skeccseket használ fel. Jobban mondva, mintha 3-4 különböző sorozatepizódot látnánk. A váltás általában akkor történik, amikor a készítők és vele együtt a nézők is már látják, hogy ebben a részben nincs több puskapor és ilyenkor dobnak be valami egészen mást. Van tárgyalós rész, van road-movie-ra hajazó utazás, egy kis krimi és a képregényőrültek kedvenc percei.
És ha ez nem lenne elég, kicsit önismétlő is volt a mozi. A film felénél volt egy sejtésem, hogy meglépik (megint) azt, ami már az első részben sem működött (sőt! onnantól kezdett el gyengülni a Ted) és sajnos be is igazolódott. Na ott kezdtem el kicsit unni ezt az egészet, hogy tényleg nincs más ötlet és ide lyukadunk ki mindig?
Egyszeri szórakozásnak megfelelő volt számomra, pont mint az első rész. Voltak benne eszméletlen poénok, jó poénok, és kevésbé működő poénok. Kicsit vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Véleményem szerint, ez a sztori sokkal jobban működne egy 20 perces kábeles sorozatban, mint mozifilmben.
6/10
