Egy tipikus Seth Rogen vígjátékot könnyű felismerni: baromi trágárul beszélnek benne, tele van altesti poénokkal és tuti, hogy feltűnik az a bizonyos zöld is. Ennek tudatában, nyugodtan ültem be a Rogen-fan haverommal a moziba és biztos voltam benne, hogy két óra röhögés vár rám. Tudom-tudom, ízlés kérdése az egész, de én még a legrosszabb vicceken is tudok mulatni, így mondhatni, nagyon alacsonyan van az a bizonyos léc a humor terén. Aztán döntse el mindenki, hogy ez jó vagy sem...
Mac és Kelly élik kissé ordenáré, de átlagos mindennapjaikat a Született feleségek-féle Lila akác köz-szerű kertvárosban kisbabájukkal. Viszonylag miden rendben van. Ám ez az idillikus kép hamar szerte foszlik, amikor a szomszédba egy főiskolás diákszövetség költözik...
Nem árulnak zsákba macskát a készítők. Aki véletlenül lemaradt volna az előzetesekről és úgy ült be erre a filmre, azzal az első két percben szembesítik, hogy milyen fajta humort céloz meg a Rossz szomszédság. Ez a fajta poén az - amit már feljebb taglaltam -, ami az egész film alapját képezi és egészen kitart a teljes játékidőig. Ebből adódóan az egy mondatos helyzetkomikumra felépített történet adta lehetőségeket remekül kiaknázzák.
Ami a másik nagyobb pozitívumát képezi a filmnek, az a remek pillanatokban beiktatott filmes és sorozatos kikacsintások. Ami nem csak a hozzám hasonló filmes megszállottak, de véleményem szerint, minden átlagos filmnézőt megtalál. Ezeken nevettem a legjobban. Ám nem csak nevettetés céljából jók ezek az utalások, hanem azért is, mert így jobban hihetővé válnak a karakterek. Elhiszed, hogy ők is pont olyan emberek, mint mi, hogy ők is nézik ezeket a filmeket és sorozatokat, és tudtodon kívül még kedvelhetőbbé varázsolják a főszereplőket.
Persze akadnak benne zavaró tényezők. Elsősorban azok a jelenetek jutnak eszembe, amikor a színészek néha átlépnek egy bizonyos határt, és nevetségesből kínossá válnak. Egyszerűen túljátszák a szerepüket, ami kínos percekhez vezetnek, és a nézőben egyszerre felmerül a kérdés: Most ezt mégis miért kellett? A másik olyan dolog, ami kissé zavart, a túlzásba vitt altesti poénok. Persze abból is akadtak egész jók, de azt a merevedéses-trükköt kicsit túlzába vitték.
Ahogy nézem, még nem találkoztam eddig idei vígjátékkal, így viszonyítani nem nagyon tudok az idei felhozatal terén, de ez most jól eső kikapcsolódás volt. Most sem csalódtam Rogenben, így biztos, hogy ott leszek a következő őrületén is...
7/10
