Nemzet: amerikai
Stílus: vígjáték
Hossz: 95 perc
Magyar mozibemutató: 2013. október 31.
Szép napot Kívánok mindenkinek !
Most megint egy olyan filmről szeretnék nektek írni ami a felnőtté válásról szól, és hogy milyen akadályokba botlik vele az ember ebben az időszakban. Csak most nem éppen egy lányról fog szólni a történet, hanem két barátról és ez egy tiszta más történet lesz, amiben egyetlen egy sexuális jelenet sincs nem úgy mint a régebbi leírt filmemben. Gondolom most már rá jöttetek hogy a fiatal és gyönyörű -ről van szó. Nem kell félni ebben nem lesz semmi ilyen hasonló jelenet, bár esetleg egy lesz de az se mutat semmit se, csak meg van említve, de ezzel be is fejeződött az ilyen jellegű részek. Én amikor el olvastam annyira megfogott hogy nem bírtam kivárni szinkronosan, és hát nem is bírtam, épp tegnap néztem meg felirattal de egy kicsit sem bántam meg. Egy nagyon kellemes film volt számomra.
Előre is annyit szeretnék még leszögezni hogy aki szereti a akció dús, vérengző, fantasy stílusú filmeket, akkor lehet nem fog neki tetszeni ez a fajta film, mivel ebben egyetlen egy ilyen jelenet sincs. És mégis egy remek filmet tudtak össze hozni a nélkül hogy törnének az autók, jönnének az űrlények vagy esetleg valami vagy valakik fenyegetnék a földi lakosok életét. Ez a film inkább jóval nyugisabb és inkább mással foglalkozik és az pedig a fiatalság és a bolondságai.
A történetbe kapunk két fiatal barátot Joe-t (Nick Robinson) aki egy eléggé irányító típus, mondhatni vezetői és Patrick-ot (Gabriel Basso) aki inkább olyan aki bele megy mindenbe a barátja oldalán, akik már kis koruk óta ismerik egymást, és ahogy a film vége felé ki derül minden hülyeségbe bele húzzák egymást. Ők ketten egy idő után úgy döntenek hogy fogják magukat és kiköltöznek egy külön helyre ahol ők maguk lesznek a maguk urai és nem fog nekik senki se parancsolni. Hogy mi kényszeríti őket az a szülői nyomás lehet, a túlzásba vitt szeretett, gondoskodás és a másik oldalon pedig éppen a annyira nem törődömség a parancsolgatás lehet az oka hogy a fiatalok ezt meg elégelik és a kezükbe veszik az irányítást. Lehet ez nem ép ok arra hogy így döntsenek de viszont a kamasz kor így is a serdülésről és új dolgok kipróbálásáról szól. Így hát ők lesznek a maguk urai. Továbbá van még egy fiatal srác Biaggio-t (Moises Arias) aki szerintem a humort viszi a filmben és egy tényleg remek figurát kapott és aki persze csak úgy megjelent a történetbe a nélkül hogy bárki is ismerné őt de mégis gyorsan megbarátkozik a két baráttal és egy eléggé elválaszthatatlan csapatot fognak alkotni akik még meg is esküsznek egymásnak hogy nem árulják el a helyet ahol élnek és hogy Ők maguk fognak gondoskodni a megélhetésükről. De az elején nem is sejtik hogy ez nem olyan könnyű dolog mint ahogy azt ők gondolják. De elég jól boldogulnak hiszen a ´´ szedett-vedett ´´ összelopott alapanyagokból épült ház is jól állja a sarat még az esős időszakban is. Nekem ez a rész egy kicsit olyan hihetetlennek tűnt, hiszen semmi ismeretek nélkül építettek egy viskót és ami össze se dől. De talán ez volt az egyetlen dolog amibe bele tudnák kötni ebben a filmben. A történet egy kicsit se volt számomra unalmas, inkább nagyon élvezhető hogy is próbálnak boldogulnia fiatalok és egy kicsit mondhatni poénos is volt, hiszen nem egy olyan jelent vagy mondat volt ahol elég jót nevettem. Nem lehet az se mondani hogy mindig egy vonalú lett volna a történet, mert nem volt, mindig volt valami ami vitte tovább az egészet, és felére vagy kicsit tovább mint a felébe már be vezettek egy romantikus szálat Kelly ( Erin Moriarty) személyében, és itt egy kicsit össze is bonyolítottak, hiszen nem úgy gondolta volna az ember hogy lesz mint ahogy azt sikerül a filmben megcsinálniuk, és akkor itt is kezdődtek a bajok kicsit fokozódni, hiszen egy szerelmi csalódás nagyon tud fájni és sajna olyankor az ember úgy is viselkedik mint ahogy a filmben is ezt lehet látni. De egyet kell azért egy kicsit érezni a fiúval, hiszen pont a legjobb barátja csinálta ezt vele, de a másik részről pedig a szívnek nem lehet parancsolni és hát ahogy a filmben is elhangozz ez csak úgy nem kész akarva megtörtént. A vége felé a történet szépen fel is pörgött és mondhatni ennyire már elég rég izgultam egy filmben hogy mi is lesz, hiszen tisztára olyan lett volna mintha ott lenne az ember benne a filmben, legalább is bennem ilyen érzést váltott ki. De a végére szerencsére senkinek nem lett semmi baja, igaz nem lehet annyira tudni hiszen konkrétan nem lett vége a filmnek hanem egy kis gondolkozást hagyott az emberben hogy most akkor minden rendbe e lesz, de én úgy vettem észre hogy igen. Továbbá a szín világ valami nagyon jó volt, a tájak az is valami eszméletlen volt, rendesen úgy éreztem mintha ott lettem volna a filmben és én is néztem volna azt a gyönyörű kilátást és a tájat.
A színészi játék is szerintem jó volt, nem volt benne semmi hiba, tudták mit kell játszani a fiatalok és a öregebb szereplők is, olyan volt a szereplők viselkedése mint ahogy az emberek igazából is viselkedni szoktak. Mondhatni egy nem annyira ismert színészekből sikerült a rendezőnek Jordan Vogt-Roberts-nak összehozni egy nagyon élvezhető filmet a fiatalakról és a próbálkozásaikról belépni a nagy világba szülői segítség nélkül. Ami tényleg humoros is tudott lenni mert volt benne humor nem is olyan kevés és ami a lényeg át is tudott jönni, nem az a megszokott fa humor volt.
Én ezt a filmet csakis ajánlani tudom mindenkinek aki már egy kicsit unja a megszokott sztereotípiákat a üldözős véres jeleneteket. Ez a film pont olyanoknak van ki találva akik inkább a lazább filmeket szeretik. Bár az hogy vígjáték -nak van titulálva az szerintem nem épp illik oda, annyira nem volt végjáték be ütése de remek humor volt benne. Inkább egy családi filmhez lehetne egy kicsit hasonlítani. Minden esetre jó szórakozást kívánok a filmhez, szerintem nem fogtok csalódni benne.
9.0
Katt ide az online megtekintéshez !
