Három főiskolás barát az évtized házibulijára indul. Mindegyikük mást remél az éjszakától: szerelmet, szexet és egyszerű emberi kapcsolatokat. Az őrülten jó hangulatú bulit egy rejtélyes természetfeletti jelenség zavarja meg az éjszaka közepén, aminek következtében megmagyarázhatatlan események láncolata veszi kezdetét. A különös jelenséget követően a barátok egyszer csak megpillantják saját magukat a házban. A barátokon és kiszemelt barátnőiken hamarosan pánik lesz úrrá: nem tudják ugyanis, hogy klónjaikat látják vagy egyszerre párhuzamosan több idősíkot élnek meg. A buli rövid időn belül káoszba torkollik, mely nemcsak, hogy megadakályozhatja a három barát tervét az éjszakát illetően, de az életüket is fenyegeti.
Dennis Iliadis, aki rendezte az Utolsó ház balra c. filmet, most merített egy nagy kanállal a Project X című filmből, és ezt bőven felturbózta thrilleres, sci-fi eseményekkel, és kivonta belőle magát a túlnyomó parti részt. A film ugyanis nagyon hajaz az előbb említett filmre, bár csak az elején. Pár perc után azonban elkezdődik az eredeti sztori, ami bár kicsit abszurd, nekem teljesen bejött.
Lássuk csak, hogy mit is rejt magában az az egész, hogy mindenki duplán szerepel a filmben. Lényegében ez az egész film lényege, és ez az a szál, ami az egész filmet egy olyan sínen indítja el, amin még nem járt más. Keverni a tini-buli filmeket egy őrült agymenéssel, elég bátor húzás volt, és azt kell mondjam ennél a filmnél teljes mértékben illik az ˝Ízlések és pofonok˝ szófordulat. Már nagyon régtől vártam személy szerint a filmet, mert már a trailer alapján is kiderül, hogy nincs még egy ilyen film. Legalábbis egyelőre!
Na most, hogy agyon dícsértem az egyediségét, jöjjön egy kis negatívum is ami azért bőven akad az alkotásban! Kezdetnek azt mondanám, ami számomra a legidegesítőbb. A logikai bakik, amik azért jönnek létre, mert ugrálnak az időben. Mármint a ... Ha megnézitek biztos érteni fogjátok miről beszélek. Ezáltal nem teljesen tiszta előttem a kép, hogy ki, mit , hogyan... Ez eléggé zavaró lesz egy idő után, és a végére sem kapunk egy tiszta választ. Ehelyett úgy zárul le a film, amit nem vártam volna. Egyszerűen zseniális lehetett volna a film, ha ezeket az időbeni problémákat megoldják, és egy kicsit jobban átgondolják az egész végét.
Azonban a várt jók mellett szerepeltek váratlan meglepetések is a pozitív oldalon. Ez a zenéket, és a színészeket illeti. Gondoltam, hogy valami rongyosra hallgatott slágereket fogunk visszahallani a dübörgő hangfalakból, ehelyett olyan zenéket nyomnak, amiket talán még az életben nem hallottam. Számomra ez igen tetszetős volt, pedig általában nem bírom az ilyen húzásokat a filmekben. A szereplők pedig hát azért leptek meg, mert Rhys Wakefield számomra eléggé leszerepelt a Bűn éjszakája c. filmben, de ebben egy elég jó alakítást hozott. Logan Miller, Ashley Hinshaw, Natalie Hall neve pedig még egyszer sem hangzott el olyan filmben, amire felfigyeltem volna. Ehhez képest ők is bele illenek a szerepükbe.
Ami még értékelhető a filmben, az a párbeszédek kavalkádja, és a poénok. A párbeszédek remekül meg vannak oldva. Használ pár szlenget de általában a normál beszédet nyomatják! A poénok pedig mindenhol megtalálhatók. Személy szerint mindig elröhögtem magamat, amikor a buliban alvó csávó(kat) veszi a kamera.
Összesítve próbáltak egyedit hozni, ami sikerült is, de pár hiba becsúszott nekik. A színészek megleptek, ahogy a zenék és maga az egész film is. Nem kell egy túl emlékezetes filmre számítani, de azt hiszem kijelenthetem, hogy egyszer mindenképp megéri megnézni!
5,5/10
8,0/10
