Különös ajándékot kap öccsétől 48. születésnapjára, a nagy hatalmú dúsgazdag bankár, Van Orton. Részt vehet egy játékban, amely azt ígéri, hogy megszínesíti szürke napjait. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy a játszma az életéért folyik.
Bevallom nagyon szeretem David Fincher rendezőt, olyan filmeket köszönhetünk neki, mint a Harcosok Klubja, vagy a Hetedik.
Michael Douglas és Sean Penn munkásságát nem kell leírni, hiszen egyértelmű, hogy jó színészek.
Amikor, először olvastam a film sztoriját, nagyon megtetszett nekem, kíváncsivá tett.
Az elvárásom nagyjából annyi volt hogy:
- Ne legyen unalmas, sőt kifejezetten szórakoztató.
- Fincher és Douglas tehetsége kimutatkozzék.
Ebben a filmben mind a 2 elvárás: pipa.
Mondjuk, a vége felé van egy eléggé kiszámítható cselekedet, de nem rontott az élményen (a gyakorlotabbak már az elejénél kitalálhatják).
Sajnos, Penn elég keveset játszott benne, reméltem, hogy többet fog, de abban a kis időben is jó volt.
Elmondom, mi tetszett a legjobban a filmben: a bizonytalanság, amit kiváltott belőlem, végig.
Onnantól, hogy a cselekmény elkezdődött, nem tudtam, hogy mit higgyek, hogy kinek higgyek, egyszerűen, csak feszülten vártam a végét, hogy kiderüljön minden.
Ha mindenképpen mondanom kell vmit, ami nem tetszett a filmben, az az időhúzás, főleg az elején, amikor nagyon lassan pumpálják az információkat.
Ha vki kérdezné tőlem, hogy tudok-e ajánlani egy felettébb szórakoztató filmet, biztos, hogy a Sin City után ez jutna az eszembe legelőször.
10/10
