Mivel Amerikában már június 9.-én bemutatták a filmet, így volt szerencsém még a hazai mozikba kerülés előtt megtekintenem James DeMonaco második rendezését, amit egyben íróként is jegyez. Miután megnéztem a filmet, arra gondolok, hogy miért nem születik több ilyen eredeti történet ebben a műfajban.
A nem túl távoli jövőben járunk, ahol a bűnözési ráta szinte 1%-on jár, ami A bűn éjszakájának "köszönhető". De miről is van szó? Minden évben van egy nap, pontosabban 12 óra, amikor bármilyen bűntényt el lehet követni: rabolni, fosztogatni, gyilkolni, mindent. Nos ebben a másfél órába egy ilyen éjszaka cselekményeit követhetjük nyomon, nevezetesen a Sandin család szemszögéből...
Mielőtt még azt hinnéd, hogy most elspoilereztem a filmet, megnyugtatlak, ezeket az információkat már a film első perceiben tudatják velünk, így nem kell aggódni. Viszont az tény, hogy manapság már nem születnek olyan filmes mérföldkövek a thriller műfajában, mint anno a He7edik. Persze ez is messze áll tőle, félreértés ne essék. Viszont a film alapsztorija figyelemre méltó, még ha akad benne egy-két hülyeség. Nem tagadhatom, hogy ebben a másfél órában lekötött, izgatott (persze, nem úgy) és magával ragadott, ami nem mondható el minden filmnél.
Erről nagymértékben tehet a film főszereplője, Ethan Hawke is, akinek karakterét nem ígérem, hogy első adandó alkalommal megkedveled, de idővel csak azt veszed észre, hogy szurkolsz neki és családjának, hogy átvészeljék ezt a 12 órát. Egyedül, aki nem nyerte el tetszésemet, az a fiút alakító Max Burkholder. Most nem épp a színészi játékát akarom kritizálni, de egyszerűen idegesített végig az általa alakított karakter.
Bevallom, remekül szórakoztam és sajnálom, hogy nem tudtam kivárni a hazai premiert, de akkor nem olvashatnád most a véleményemet. Minden megvolt benne, amit egy thrillertől elvárunk: szórakoztatott, idegesített, meglepett és leszögezett. Ha szereted a thrillereket, akkor ott a helyed szeptember 5.-től a mozikban!
8/10
