„Nyuszi vagy, McFly?"
Idén ünnepli harmincadik születésnapját 1985 legsikeresebb filmje, és rengeteg filmrajongó kedvence. Így ebben az évben újra mozikba került (hazánkban is) limitált számban a Vissza a jövőbe első része.
Emlékszem, kb. a 2000-es évek elején találkoztam vele először. Gyermeki csodálattal néztem a fél perces beharangozóját az RTL Klubon, és kértem apukámat, hogy vegyük fel kazettára. Ám vasárnap később értünk haza a kelleténél, és lemaradtam az első 5 percről, majd ezt követően bődületes, ordítós sírásban fakadtam ki, amikor láttam, hogy már megy a film...
Aztán megszólalt Michael J. Fox, hogy „A fene! Elkéstem a suliból!”, majd felcsendült Huey Lewis & The News – The Power of Love című dala és egyből tudtam, hogy ez az én filmem. Csak néztem tátott szájjal a tévé képernyőjét és nem tudtam elképzelni, hogyan lehet Michael ennyire menő azzal a ruhával, azzal a gördeszkával és azzal a lazasággal. Én is Michael J. Fox akartam lenni, akárhányszor újranéztem a filmet!
Marty McFly a suli leglazább embere. Gördeszkával jár, miközben walkmant hallgat, és egyszerre visel pólót, inget és narancssárga ujjnélküli mellényt. Van egy barátnője, Jennifer és a legjobb cimborája Doki, aki egy új kísérlet tesztelése végett odahívja Martyt éjjel az egyik bevásárlóközpont parkolójába. A tesztelés sikerrel jár: Doki feltalálta az időutazást, egy ezüst DeLorean segítségével. Majd pár perc alatt elszabadul a pokol: Dokit megölik a terroristák, Marty a DeLoreannal kezd menekülni, majd eléri a 88 mérföld/órás sebességet és visszarepül 1955-be, ahol egy véletlennek köszönhetően újra össze kell boronálni édesapját és édesanyját, különben ő megszűnik létezni 1985-ben…
Robert Zemeckis az 1984-es A smaragd románca sikere után egy saját ötletet akart vászonra vinni Bob Gale írótársával, majd Steven Spielberg producerkedése segítségével következő évben nagyot robbantottak ezzel a mozival. A 19 millió dollárba kerülő film közel 200 millió dollárt söpört be Amerikában plusz 170 milliót Amerikán kívül. Michael J. Foxból pedig rögvest sztár lett. Pedig eredetileg nem ő lett volna a főszereplője a Vissza a jövőbennek. Az első két hétben Eric Stolzzal (Ponyvaregény, Anakonda, Pillangó-hatás) forgatták a filmet, majd nem voltak megelégedve vele a készítők, így a helyére érkezett Fox.
A film hangulata már az első percektől fogva magával ragad. Az a 80-as évekbeli feeling még a mai szemmel is élvezetes. A történetben egy percnyi üresjárat sincsen, a közel 120 perces játékidőt nem veszi észre a néző. A cselekmény tökéletesen halad előre (és visszafelé is). Rengeteg ötlettel van tele, az időutazás adta lehetőségeket remekül kiaknázzák. Az 50-es évekbeli korrajz pazar módon van szemléltetve és a csomó jövőbeli utalástól fülig ér a néző szája. J. Fox film végi Johnny B. Goode játéka meg beírta magát a filmtörténelembe.
A Vissza a jövőbe talán az 1980-as évek egyik, hanem a legjobb filmje. Aki gyerekkorában ezen nőtt fel, az mélyen a szívébe zárta Marty McFlyt és Dokit. Máig nem készült ennyire jó, vicces és szórakoztató időutazós film. Ezek után nem kell más csinálni, mint újra megnézni a filmet és kész!
10/10
