Emlékszem, az egyik film előtt láttam az előzetesét a moziban, és az addig számomra ismeretlen filmet már alig vártam, hogy bemutassák és megnézhessem. Az ilyen ritkán fordul elő velem, de egyszerűen olyan aranyos és mókás volt az előzetese, hogy egyből megnyert magának. Persze tartottam attól, hogy végül csalódás lesz, mint a hasonló Az a bizonyos első év...
Tim Lake 21 éves korában felfedezi, hogy képes utazni az időben. Mint kiderül, a családjában a férfiak generációk óta hordozzák ezt a képességet. Tim nem tudja megváltoztatni a történelmet, de a saját életével kapcsolatos dolgokat igen. Amikor megismerkedik Maryvel, azonnal szerelembe esik. Egy szerencsétlen időutazós véletlen folytán azonban megváltoztatja a múltat, melynek folyománya, hogy Maryvel soha nem fog találkozni. Tim újra és újra visszautazik az időben, hogy mindent helyrehozzon, és újra megtalálja szerelmét...
A veterán Richard Curtis olyan jó angol vígjátékokat készített már, mint a Négy esküvő és egy temetés, a Sztárom a párom, a Bridget Jones-filmek vagy az Igazából szerelem. Ebben az esetben is ő szállította a forgatókönyvet, ami látszik is, hiszen tele van a tőle megszokott aranyos párbeszédekkel és jelenetekkel, ami 2 órára elvarázsolja a nézőt.
Domhnall Gleeson végre főszerepet játszik, és remekül hozzá a karakterét. Pontosan az a szeretni való srác, akinek már az első percektől fogva szurkolunk, akivel együtt sírunk - együtt nevetünk. Partnere nem más, mint a csodaszép Rachel McAdams, aki a tőle megszokott módon most is egy belevaló és aranyos lányt formál meg. És persze nem hiányozhat Bill Nighy sem, aki már csak hab a tortán.
Az egytől egyik szimpatikus színészeket öröm nézni ebben a két órában. Egyik remek jelenetet váltja a másik, a zenék nagyszerűen össze vannak válogatva. A szereplők között tökéletesen működik a kémia, a poénok nagyon a helyükön vannak. Nem csak egy romantikus vígjátékot kapunk, hanem egy feelgood-filmet, amit hatalmas mosollyal az arcodon nézel végig 2 órán keresztül, majd utána sem bírod abba hagyni a mosolygást.
Részemről nagyon jól szórakoztam, örültem, hogy ilyen film lett az Időről időre. Még mindig, ha visszagondolok rá, csak mosolyogni tudok. Nem is kell ennél jobb film, tökéletes időtöltés... Csak ajánlani tudom!
9/10
