Több, mint egy éve már, mikor moziba került egy újabb ifjúsági regényt feldolgozó mozifilm, Az útvesztő és tudom jól, hogy azt a napot sohasem fogom elfelejteni. Na, nem azért, mert olyan fantasztikus filmélményben volt részem, hanem mert akkor volt az első randim és után jöttem össze a szerelmemmel. Jah, hogy milyen volt a film? Halvány lila gőzöm nem volt egészen a múlt hétig, amikor végre újranéztem, az új rész mozikba kerülésének apropóján. Nem volt rossz, ám egy jobban sikerült közepes szintnél megakadt.
Az Útvesztő csak a kezdet volt. Thomas és társai hiába reménykedtek benne, hogy ha kijutnak a titokzatos pokolból, a régi életük várja őket. A falak túloldalán nem a béke, hanem újabb borzalmak leselkednek rájuk...
Így viszonylag nagyon kevés elvárással ültünk be rá, és annál nagyobb pozitív csalódás ért végül. Teljesen más filmet kapunk folytatásként, mint amilyen az első rész volt. A Tűzpróba száguldó tempója végig kitart az első perctől az utolsóig és csupán néhányszor áll meg egy-két kisebb pihenőt beiktatva.
Olyan ez a film, mintha a többi ifjúsági regényeket feldolgozó alkotások (Az éhezők viadala, A beavatott, A burok) inverze lenne. Míg ott eléggé komótos tempóban zajlanak az események, itt végig a pörgő, tömör cselekmény dominál, és olyan hamar elrepül ez a két óra, mintha csak most kezdődött volna a második Útvesztő. Pedig beleeshettek volna abba a hibába, hogy túlpörgetik az eseményeket, és a néző csupán kapkodja a fejét, nem értve, hogy mi történik a vásznon, ám Wess Ball rendező elkapva egy jó tempót és tartva azt a végéig, egy remek folytatást készített.
Hozzáad az élményhez a végre jól eltalált posztapokaliptikus helyszínek kiválasztása, amelyek végig fellelhetőek a Tűzpróbában, és így egy hihető, kreatív világot teremtettek meg, ahol elhisszük, hogy tényleg nehéz a túlélés és kemény a harc.
Eddig is Az útvesztő büszkélkedhetett számomra a legszimpatikusabb karakterekkel, és a második résznél sincs ez másképp. Míg a ”sötét oldalra” a Trónok harca egyik legjobb manipulátorát játszó Aidan Gillen csatlakozott, addig a másik csapatba igazolt Giancarlo Esposito, aki az egyik legemlékezetesebb karaktert keltette életre a Breaking Bad nevezetű sorozatfantasztikumban. Mindketten emelik az eddig is színvonalas gárdát, a frissen érkező Lili Taylor és Barry Pepper mellett, ám a legnagyobb pozitívum mégis csak Rosa Salazar, aki egy szempillantás alatt belopja magát a szívünkbe és válik az egyik legszerethetőbb karakterré.
Míg az első rész csupán egy jobb közepes szintet üt, a második részre egy teljesen új, pörgős akciófilmmé kerekedi, ami játszi könnyűséggel csap át akár különböző műfajokba is. Nem állnak a szívemhez közel az ifjúsági könyvfeldolgozások, de Az útvesztő: Tűzpróba nagyon jó film lett, ami simán az év egyik legjobb folytatása a Mission: Impossible – Titkos nemzet mellett.
8/10
